Urban Jungle
2017
A XXI. századra egyre inkább jellemző, hogy a városi életmód mindinkább kiszorítja a természetet az ember életteréből. A rengeteg ipari létesítmény és egyéb épületek építésével szűkül a természetes környezet. Mindez az elmúlt évtizedek során a városok mértéktelen növekedése miatti helyhiány következménye. Ezt a helyzetet az emberek úgy akarják kompenzálni, hogy a természetes környezetet mesterséges állapotban viszik be az otthonaikba, hogy visszaépítsék azt az állapotot, amit máshol megszüntettek. Ezt több formában is megteszik: természetes növények alkalmazásával, illetve van, hogy műnövényeket visznek be élettereikbe. Ezt az állapotot olyan szokatlan helyeken hozzák létre, mint például egy belvárosi lakás fürdőszobája, vagy akár egy hálószoba. Sorozatomban, a diplomamunkámtól eltérően, mesterséges, épített terekkel foglalkozom, célom itt nem a természetes közegben lévő mesterségességre rávilágítani, hanem pont ezzel ellentétesen a mesterséges terekben megjelenő természettel foglalkozom. Mindezzel a folyamattal, hogy bevisszük a növényeket a lakásainkba, kialakul egy kettős közeg, hiszen az ember a természetes elemeket, a növényeket és a saját mesterséges elemeit, mint például használati tárgyait vegyíti. Olyan magán tereket építünk, amik menedékként szolgálnak, hogy elválasszanak minket a vad természettől, de ösztönösen mégis ragaszkodunk a látványhoz, amit a természet nyújt, vágyunk a jelenlétére és ennek elérése érdekében a természetet visszahozzuk saját kényelmünk és nyugalmunk elérése érdekében.
